Meleg eljárással készült szappanok

A szappankészítésnek ezt a módját én a magam részéről jobban kedvelem, mint a hideg eljárást. Egyrészt gyorsabb: ha elég ügyesek vagyunk, akkor a szappanokat már másnap használni tudjuk. Másrészt ezzel a módszerrel tudunk folyékony szappant, mosogatószert, folyékony mosószert, vagy akár sampont is készíteni. Ezeket a szappanokat könnyebb illatosítani, illetve az illatosítás nem olyan drága, mert nem igényel annyi illóolajat a szappanmassza, hiszen az egész közeg már nem olyan erősen lúgos. Nehezebb viszont a formába öntés, mert a kész szappan nem folyik, cserébe viszont ha sikerül, gyönyörű, és különleges mintázatú, szinte rusztikus hangulatú szappanokat kapunk. Ebben a bejegyzésben most csak a meleg eljárással készült szappanokról fogok írni, a folyékony formák még váratnak magukra, már csak azért is, mert idő hiányában még nekem sem volt olyan sok lehetőségem kísérletezni.
A hideg, illetve a meleg eljárással készült szappanok elkészítésének módja a nyers szappanmassza elkészüléséig teljesen megegyezik (erről bővebben itt). Ha még emlékszünk, akkor ez az az állomása a szappankészítésnek, amikor a lúgot és az olajokat összekeverjük botmixerrel, és a keverés hatására elérjük a pudingos állagot. Na, innen jön az eltérés.
Mielőtt összekevernénk a lúgot és az olajokat, állítsuk be a sütőt 60-80 fokra, hogy melegedjen. Ez után keressünk egy alkalmas edényt, amelybe a nyers szappanmasszát bele tudjuk önteni, és a sütőbe tudjuk rakni. Az edény olyan nagy legyen, hogy a massza kényelmesen elférjen benne, és még kevergetni is lehessen. Én kb. a negyedéig szoktam tölteni egy ilyen alkalmas edényt, így biztos, hogy nem folyik ki semmi belőle. Nem hátrány, ha az edénynek teteje is van, de ha nincs, az sem baj, befedhetjük alufóliával is. Én egy rozsdamentes acél lábast szoktam erre a célra használni, fedővel (nem üvegfedővel, szerintem azt nem is lehet sütőbe tenni...). Ezen kívül kell még egy keverő alkalmatosság is, én fakanalat szoktam használni.
Az első lépés tehát, hogy készítsük el a nyers szappanmasszát.
Én most víz helyett csalánteával próbálkoztam, mert kíváncsi voltam arra, hogy a meleg szappant meg lehet-e ilyen módon festeni. Így nézett ki a lúgoldat:

A választható alapanyagok, amelyeket erre a célra használunk, ugyanazok lehetnek, mint a hideg szappanok esetében. Fontos különbség, hogy a melegen készített szappanok receptjeinek megtervezésénél ne alkalmazzunk 5%-os olajfelesleget. Miután elkészült a nyers szappanmassza, NE illatosítsük és színezzük a nyers masszát. Keverjük ki, és szó szerint azon melegében öntsük bele az edénybe, és tegyük a meleg sütőbe.

A sütés 60-80 fokon történjen. Tapasztalataim szerint inkább legyen alacsonyabb a hőfok, mint magasabb. Azért nem tudok pontos hőfokbeállítást megadni, mert a különböző sütők különbözőképpen melegednek, a hőmérséklet nem minden sütőben egyenletes, illetve a beállított hőfok sem jelenti feltétlenül ugyanazt a hőmérsékletet a különböző sütők esetében. Én a mi sütőnket, ami egy villanysütő (nem légkeveréses), 75 fokra szoktam beállítani.
A szappant 15 20 percenként keverjük meg jó alaposan. Akármilyen keménységű is, törekedni kell az alapos átkeverésre. Látni fogjuk, hogy minden egyes keverés alkalmával kicsit más a szappan állaga. Az első keverés alkalmával elég kemény lesz, de azért csak keverjük fel. A második alkalommal már egészen lágy lesz a szappanunk, ilyen:

Ezek a változások tulajdonképpen a szappan érését tükrözik. A hideg szappan is ugyanezeken az állagváltozásokon megy keresztül a formában, csak sokkal lassabban, illetve ezt többnyire nem látjuk.
Ügyeljünk arra, hogy a fedőt minden egyes keverés után gondosan tegyük vissza az edényre, különben a massza nagyon kiszárad, és úgy roppant nehéz lesz formázni.
A massza akkor van készen, ha kb. 2 és fél, 3 óra elteltével a szappan már láthatóan nem változik, de még nem is száradt ki, még megfelelően krémes az állaga. Én már jártam úgy, hogy nagyon kiszáradt, egészen darabos lett, és nem tudtam formázni. Ilyenkor a legjobb egy pici vizet hozzáadni, jól elkeverni, és megvárni (akár még melegíteni is), amíg újra krémes állagú lesz.
Ha a szappan elkészült, vegyük ki a sütőből. Innentől kezdve nagyon gyorsan kell dolgozni, mert ha a massza kihűl, akkor még nehezebb formába nyomkodni.
Kb. így néz ki a massza, miután kivesszük a sütőből:

Kétféleképpen formázhatunk: Egyrészt tömbbe, vagy kisebb formákba téve, a hideg szappanokhoz hasonlóan. Ha ezt választjuk, akkor a formákat már előre készítsük elő, fújjuk ki, béleljük, vagy amit kell (bővebben itt), hogy a massza ezen tevékenységek közben ne hűljön ki. A formák tehát álljanak készen, mire a masszát kivesszük. Ezután (gumikesztyűben) gyömöszöljük a szappant a masszákba, és hagyjuk bennük kihűlni. Nem kell meleg helyre tenni, nem kell betakarni, és óvni, egyszerűen csak hagyjuk hűlni. Ha mondjuk délután beletettük a formákba a szappant, akkor este már bőven kivehető. Ha kivettük tegyük ki 1-2 napra még száradni, és már használhatjuk is!
A másik módszer az, hogy a masszát a sütőből való kivétel után hagyjuk még egy kicsit hűlni, majd összegyúrjuk, kinyújtjuk, mint a tésztát, és kedvünk szerint formázzuk, mondjuk pogácsa-, vagy mézeskalács szaggatóval. :) Ebben még a gyerekek is segíthetnek, mert ennek az anyagnak nem vészesen lúgos a Ph-ja (persze azért jó, ha kesztyűben vannak).
A melegen készült szappanok illatosítása nagyon egyszerű feladat. Egyszerűen csak a sütőből kivett masszához adjuk hozzá a használni kívánt illóolajokat, jól keverjük meg, és már készen is van.
A színezésről nem sokat tudok írni, mert azt még nem próbáltam, de gyanítom, hogy az már nem ilyen egyszerű feladat. Ha kipróbáltam, ígérem, hogy leírom. :))