2011. augusztus 25., csütörtök

Formás kis szappanok!

A képen látható szappanok levendulavízzel készített 100%-os olivaolaj szappanok, így főleg gyerekeknek, és érzékeny bőrű felnőtteknek készültek. Szín- és illatanyag mentesek, csupán a levendulavíz illatát hordozzák magukban.
Tulajdonképpen ez az első adag szappanmasszám, amit teljes egészében kisebb formákba öntöttem, és nagyon büszke vagyok az eredményre, bár az is látszik, hogy azért van még mit finomítani a dolgon... (Korábban csak egy-egy ilyen szappant készítettem, maradék anyagból, ami már nem fért bele a tömbformába. Inkább a meleg szappanokat szoktam kis homokozóformákba nyomkodni.)


A szappanöntés elég érzékeny dolog, jól kell tudni időzíteni. Ez azt jelenti, hogy el kell kapni a nyers szappanmasszának azt az állagát, amikor már nem kell tovább keverni, mert kezd pudingosodni, de még annyira híg, hogy az öntés során szépen a formákba simul. Nekem ez most nem is sikerült, mert nagyon izgultam, és izgalmamban kicsit tovább kevertem a nyers masszát, így amikor öntöttem bele a formákba, már túl merev volt az anyag. Még szerencse, hogy ezekhez a csigákhoz jól illik a picit kopottas megjelenés, olyanok lettek, mint a fosszíliák... :) ezért aztán a csigákat nem is javítgattam.
A másik probléma az volt, hogy egyszerre volt rengeteg nyersanyagom, amelyek egyforma tempóban szilárdultak, és hirtelen hat kezem kellett volna, hogy legyen, ami azért elég nehezen teljesíthető követelmény. Ez azt jelenti, hogy majdnem egy kiló nyersanyagot kellett volna pár perc alatt a formákba varázsolnom. Na, ez nekem nem ment, az utolsó 100-200 g eredménye nem is látható a képen...még. Majd nemsokára azt is leírom, hogy belőlük mi lett. Fontos tehát, hogy amíg nincs gyakorlatunk, addig csak kis adag szappanmassza öntésével próbálkozzunk.
Ha a formából való kiszedés után nem találjuk elég szépnek a szappanokat, akkor sem kell rögtön olvasztásra ítélni szegényeket. Pici vízzel, és az ujjainkkal (lehet gumikesztyűben is, ha félelmetes a lúgossága) nyugodtan nekiláthatunk elsimítani a szépséghibákat. Én így tettem a homokozóformás szappanoknál, és elég elfogadható lett az eredmény, szerintem. Javítgattam volna még őket tovább is, ha a gyerkőcök nem szólítanak el a tőlük megszokott módon: Anya, anya! ANYA, ANYA!! Hová tűntél??? ANYAAAAA!!! :)))



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése