Hideg eljárással szappant főzni igazán nem nagy dolog. Ami ijesztő lehet benne az a lúg oldása, de elővigyázatossággal, és a megfelelő biztonsági intézkedések betartásával ez is megoldható.
Az első szappantömböt akkor készítettem, amikor virágzott az orgona. Előtte hetekig olvastam, bújtam a szakirodalmat, összeszedtem a főzéshez szükséges cuccokat és alapanyagokat. Először kigondoltam, hogy milyen típusú olajokat fogok használni, milyen arányban. Ezután számoltam. Kiszámoltam a megfelelő lúg és víz mennyiségét, feloldottam a lúgot, majd hozzáöntöttem az összemelegített olajokhoz. És közben nagyon izgultam... Egyrészt féltem attól, hogy biztos fröcsögni fog a lúg, ahogy oldom. Aztán attól, hogy biztos akkor fog fröcsögni, amikor hozzáöntöm az olajokhoz. Aztán attól is tartottam, hogy nehogy belenyúljak a nyers szappanmasszába...:) De láss csodát: nem fröcsögött semmi, és a masszával sem bénáztam... Na jó, egy kicsit igen, mert a sikertől elkapott az alkotás heve, és az éppen virágzó orgonából tettem egy marék fehér és lila virágot a nyers masszába. Azt gondoltam, hogy így egy csodásan illatozó, virágos szappant alkotok meg éppen. Háát, az illatból nem maradt semmi, a virág pedig "csodásan" megbarnult a szappanom érése közben... mondjuk rájöhettem volna, hogy az erősen lúgos pH elbontja az illatanyagokat (vagy legalábbis nagyrészükat), a virágszirmok meg mitől maradnának frissek pont az én szappanomban, amikor még az anyanövényen is elszáradnak egyszer...:( De a lelkesedésem töretlen maradt, és azóta is művelődöm, olvasok, tájékozódok, és kérdezek. És egész kellemes szappanokat csinálok. Egyébként az a bizonyos orgonás nagyon jól funkcionál, csak csúnya. :)
Akkor most jöjjenek a részletek. Úgy, ahogy én csinálom.
Első lépés: hozzávalók beszerzése. Ezeket csak felsorolom: digitális mérleg (grammos pontosságú), gumikesztyű (több pár), védőruházat. védőszemüveg, lavór, csavaros tetejű (műanyag tetővel) műanyag vagy üveg edény, botmixer, öntőforma, nátrium-hidroxid, olajok, zsírok, desztillált víz.
Ha beszereztük a hozzávalókat, elsőként ki kell számolni a szappanfőzéshez szükséges anyagok mennyiségét. Ki kell tehát találni, hogy milyen olajokat szeretnénk alkalmazni, és ezekből mennyit. Minden olajhoz tartozik egy úgynevezett elszappanosítási szám. Ezt a számot megszorozzuk az egyes alkalmazni kívánt olajok mennyiségével, majd a kapott szorzatokat összeadjuk. Az így kapott eredményből kivonjuk annak 5%-át (mert a hideg szappanoknál érdemes 5%-os zsírfeleslegben alkalmazni az olajokat), így megkapjuk, hogy hány g NaOH-ra lesz szükségünk. Íme egy példa:
felhasznált olajok g-ban: elszappanosítási szám: ezek szorzata:
- 300 g olivaolaj - 0,136 40,8
- 100 g kókuszolaj - 0,178 17,8
- 40 g ricinusolaj - 0,129 5,16
a szorzatok összege: 63,76
a kapott összeg 5%-a: 3,18
63,76-3,18=60,58g NaOH-ra van szükség.
Ha összeadjuk a felhasználni kívánt olajok mennyiségét, és az összeget 0,38-al megszorozzuk, akkor megkapjuk a felhasználandó desztillált víz mennyiségét. Ez ebben az esetben: 440x0,38=167,2g
Ha nem tudunk tizedes pontossággal mérni, akkor lúgból inkább kevesebben használjunk, a víz számolt mennyiségét pedig kerekíthetjük (
szappamreceptszámoló program).
Ha kiszámoltuk az alapanyagok mennyiségét, akkor jöhet a lúg oldása! A nátrium hidroxid erősen maró anyag, ezért fontos betartani bizonyos biztonsági szabályokat.
- Mindíg kesztyűben, védőszemüvegben és védőruházatban dolgozzunk.
- Az oldáshoz mindíg készítsünk vízfürdőt (lehet bele jégkockákat is tenni), ha a vízfürdő oldás közben melegszik, akkor cseréljük ki hidegre!
- Ne használjunk alumínium edényt, mert az reakcióba lép a nátrium-hidroxiddal. Válasszunk üveg, vagy műanyag edényt.
A szilárd, vagy tömény oldatban lévő nátrium-hidroxid égési sérüléseket, maradandó sebeket, hegeket, valamint vakságot okozhat. Vízben történő oldása erősen exoterm folyamat, a felszabaduló hő égési sérülést, vagy gyúlékony anyagok belobbanását eredményezheti. Bőrre kerülése esetén azonnal, bő vízzel mossuk le, és menjünk el orvoshoz!!
Vegyünk fel gumikesztyűt, védőruhát és védőszemüveget. Mérjük ki a felhasználni kívánt NaOH mennyiségét egy műanyag edénybe.
A desztillált vizet egy csavaros tetejű befőttes- vagy műanyag üvegbe érdemes kimérni. Készítsünk oda vízfürdőt annyi vízzel, amennyiben nem dől el a befőttesüveg, de a kimért desztilláltvizet ellepi. Tegyük a desztvizes üveget a vízfürdőbe, és kezdjük el apránként adagolni bele a lúgot. Aki még nem csinált előtte ilyet, vagy semmilyen laboratóriumi gyakorlata nincsen, az tényleg apránként kezdje az adagolást (az én hátam mögött több év kémiai laborgyakorlat van...). Érdemes megfigyelni, hogy a NaOH oldódása mekkora hőfelszabadulással jár! Érezni fogjuk, hogy a reakció felmelegíti az edényt, és idővel a vízfürdőt is. Ezért kell apránként csinálni. Ha az összes kimért lúgot hirtelen beleöntenénk a szobahőmérsékletű vízbe, akkor a reakció akkora hőfelszabadulással járna, hogy a lúgoldat felforrna az edényben, és kifröcsögne belőlle. Tehát apránként adagoljuk a lúgot, egy-egy adag után csavarjuk rá az edényre a tetejét, és óvatosan rázogassuk, lehetőleg a vízfürdőben. Ha az edény fala átmelegszik, akkor is tegyük bele a vízfürdőbe.
Ez a tevékenység nekem, ezzel a módszerrel, monduk a fent kiszámolt mennyiség esetében kb. negyed órát vesz igénybe.
Közben a kimért zsírokat és olajokat gőz fölött olvasszuk fel.
Ha a zsírok felolvadtak és a lúgot is feloldottuk, akkor jöhet a nyers szappanmassza elkészítése. Ez a művelet úgy történik, hogy az olajokba – állandó keverés mellett (botmixerrel) – beleöntjük a lúgoldatot. Én ezt úgy szoktam csinálni, hogy mire felolvadnak a zsírok/olajok, addigra végzek a lúgoldással, így a lúgoldat is elég meleg marad még. Botmixerrel kicsit megkeverem az olajokat, és a még ki nem hült lúgoldatot egy gyors mozdulattal, állandó keverés mellett hozzáöntöm az olajokhoz. Folyamatosan keverem közben, egészen addig, amíg egy pudingszerű masszát nem kapok.
Ha illatosítani, vagy színezni szeretnénk a szappanokat, akkor ezeket most tegyük meg! Az illóolajat (egy kb fél kilós masszához biztos kell 20-40 csepp, hogy maradjon is valami az illatból
http://www.thesage.com/calcs/fragcalc.html).
Színezéknek használhatunk szinte bármit, ami belefér a fantáziánkba, de vegyük figyelembe, hogy néhány agyag színe az erősen lúgos pH hatására megváltozhat. Így érdemes utánna kérdezni a tapasztalatoknak, mielőtt kísérletezünk. Használhatunk szárított+darált növényeket. A csalán például szép zöld színt ad, de zöld színűre festi a szappant a citromfű is. A paradicsom piros színt kölcsönöz szappanunknak, míg a darált fűszerpaprika inkább barnát. A méz szép sárga árnyalatot ad, világosabb sárga színt pedig a kamilla használatával érhetünk el. A cink-oxid szépen kifehéríti, a körömvirág narancssárgává varázsolja, a matrikária kamomilla illóolaja pedig kékes árnyalatúvá teszi szappanunkat. Láttam már olyat is, hogy valaki ételfestéket használ. Ez ízlés dolga, én nem tenném, mert ezzel éppen a lényeg vész el... Ezen kívül vannak hivatalos szappanszínezékek is. Én ilyeneket sem használok. A lényeg, hogy a színeket, és az illatokat a formába öntés előtt keverjük bele a masszába.
A superfatnek szánt olajokat, vagy zsírokat is a formába öntés előtt tehetjük bele a masszába. Vigyázat, ha 5% olajfelesleggel dolgozunk, akkor ez az 5% már beleszámít a superfat mennyiségébe. A superfatnak szánt olaj, vagy zsír nem szappanosodik el, így a hidratáló, és egyéb, a használt olajtól/zsírtól függő tulajdonságait fokozza a szappannak.
Az elkészült masszát akkor lehet formába önteni, ha tényleg pudig állagú, és rajzolni tudunk a tetejére a botmixerrel. Formának használhatunk különböző szilikon sütőformákat. Ezekbe egyszerűen csak öntsük bele a masszát, nem kell semmivel kikenni, kifújni előtte. (De utánna már ne süssünk bennük, mert mindennek borzasztó szappaníze lesz...) Ha műanyag formát használunk, akkor szilikonzsírral ki kell kenni, vagy szilikonsprayvel ki kell fújni, különben csak igen nagy nehézségek árán tudjuk kibányászni belőlle a szappant, és a végeredmény nem biztos, hogy az lesz, amit szeretnénk. Lehet barkácsolni öntőformát fából is. Ha ilyet használunk, akkor béleljük ki sütőpapírral, mielőtt beleöntjük a szappanmasszát. A fa formát nagyon sokan szeretik, mert jól hőszigetel, és közben szellőzik is, a készülő szappanoknak pedig pont erre a kombinációra van szükségük.
A formába öntött szappan még egyáltalán nincsen készen. Az olajok és a lúg reakciója még sok-sok órát vesz igénybe. Hogy a reakció ne álljon le, nem szabad a szappant hideg helyen hagyni. Válasszunk egy kb. 25 fokos helyiséget a lakásban, rakjunk a tömb tetejére egy darab alufóliát, és hagyjuk a szappanunkat dolgozni. Ne is kukucskáljunk!!
Ha 25-30 foknál melegebb van, és a szappan tömbben van (mint a képen) akkor az alufóliás fedés el is maradhat. Ha viszont csak hűvösebb helyet tudunk biztosítani, akkor jobban be kell takargatni a tömböt. Ha kissebb formákkal dolgozunk, akkor rakjuk őket egybe, hogy egymást is melegítsék, és jó alaposan takarjuk be őket. Ha a szappannak melege van, akkor kis cseppecskék jelenhetnek meg a felszínén, ha pedig fázik, akkor leáll az elszappanosodási reakció. Ha a szappan esetleg túlmelegedett, akkor rakjuk be néhány percre a hűtőbe, majd vegyük ki, takargassuk be újra, és hagyjuk dolgozni.
Kb. 24 óra elteltével a szappant kivehetjük a formából, mert már elég szilárd, de még nem túl kemény ahhoz, hogy felvágjuk.
A felvágott szappanok teljes éréséig az elkészítés napjától számolva még 4 hetet kell várni.
Ha letelt a 4 hét, mossunk kezet a szappannal. Ha pár perc elteltével nem szárad ki nagyon a kezünk (persze az, hogy mennyire szárít a szappan függ az összetételtől is), akkor késznek tekinthetjük, illetve kipróbálhatjuk más testrészünkön is. Ha a kipróbálás alkalmával a szappan nagyon szárít, hámlást, vagy viszketést okoz, akkor várjunk még egy hetet, és akkor próbáljuk ki újra. Vannak olyan szappanok, amelyeknek 4 hétnél is hosszabb időre van szükségük az elkészülésig.
Ha kiszámoltuk az alapanyagok mennyiségét, akkor jöhet a lúg oldása! A nátrium hidroxid erősen maró anyag, ezért fontos betartani bizonyos biztonsági szabályokat.
A desztillált vizet egy csavaros tetejű befőttes- vagy műanyag üvegbe érdemes kimérni. Készítsünk oda vízfürdőt annyi vízzel, amennyiben nem dől el a befőttesüveg, de a kimért desztilláltvizet ellepi. Tegyük a desztvizes üveget a vízfürdőbe, és kezdjük el apránként adagolni bele a lúgot. Aki még nem csinált előtte ilyet, vagy semmilyen laboratóriumi gyakorlata nincsen, az tényleg apránként kezdje az adagolást (az én hátam mögött több év kémiai laborgyakorlat van...). Érdemes megfigyelni, hogy a NaOH oldódása mekkora hőfelszabadulással jár! Érezni fogjuk, hogy a reakció felmelegíti az edényt, és idővel a vízfürdőt is. Ezért kell apránként csinálni. Ha az összes kimért lúgot hirtelen beleöntenénk a szobahőmérsékletű vízbe, akkor a reakció akkora hőfelszabadulással járna, hogy a lúgoldat felforrna az edényben, és kifröcsögne belőlle. Tehát apránként adagoljuk a lúgot, egy-egy adag után csavarjuk rá az edényre a tetejét, és óvatosan rázogassuk, lehetőleg a vízfürdőben. Ha az edény fala átmelegszik, akkor is tegyük bele a vízfürdőbe. 
