Meggy a lelke mindennek

Tudtátok, hogy a meggyfának tulajdonképpen minden egyes porcikája felhasználható valamire? A terméstől a száron át egészen a magjáig feldolgozhatjuk ezt a növényt, és rengeteg értékes élelmiszert, vagy érdekes tárgyat-dolgot készíthetünk belölük. Tudom, hogy a meggy idén már leérett, de mit tegyek, ha most van (illetve most sincs, de nagyon próbálkozom...) időm megírni ezt a bejegyzést...;)

Elsőként nézzük a termést:

Meggybor

Meggyből, ha nagyon sok van, mint ahogyan az idei nyáron is, készíthetünk meggybort, méghozzá nagyon finomat házilag! Mivel a meggy alapvetően savas, ezért cukor hozzáadása feltétlenül szükséges. Így készül:

Hozzávalók 20 literhez:
5 kg meggy
5kg cukor
15 liter víz

Veszünk egy legalább 40-50 literes hordót. A vízben feloldjuk a cukrot, majd beleöntjük a meggyet, mosva, magvalni nem kell. Aztán megpróbáljuk széttörni a terméseket valahogyan. Nálunk ez úgy nézett ki, hogy Bendegúz és Réka felváltva szálltak bele a hordóba, és taposták a termést, talán mondanom sem kell, hogy több-kevesebb sikerrel. :) De lelkesedésük határtalan volt, és ez a lényeg. :) Ha ez megvan, akkor fogjuk a hordó tetejét, és jó erősen rácsavarjuk. Eltesszük olyan helyre, ahol nincsen túl meleg, vagy hideg, és nem süt rá a nap. Talán erre találták ki a pincét őseink. Valamit sejtettek...

Minden nap kinyitjuk, és nagyon óvatosan, úgy, hogy a keletkező CO2 réteget nem bontsuk meg, felkeverjük az egészet. Aztán egy idő után elkezd forrni. Még mindig keverjük naponta, vagy másnaponta, de nagyon óvatosan. A tetjét tegyük vissza. Ha már egy ideje forr, akkor kóstolgassuk...Elvileg akkor jó, ha már a cukrot nem érezni rajta, tehát elforrt az összes cukor, és a bor maga sem forr már olyan nagy erőkkel.

Ha így állunk, akkor átfejthetjük. Ez egy csővel történik, melyet úgy teszünk a hordóba, hogy az alján lévő seprőt ne kavarjuk fel, és ezt ne is fejtsük át, valamint nyilván a tetején lévő meggy sem kell nekünk. Tehát a közte lévő BOR az, amiért ezt az egészet csináltuk. A csövet, amit beleteszünk, tehát úgy, hogy az alját ne szívja fel, óvatosan megszívjuk (asszem, hogy átfejtésnél ezen a ponton szoktak jó nagyokat kóstolgatni a borászok, bár ők nyilván ügyesek már), és a szép piros bort átfejtjük üvegekbe, vagy egy másik hordóba.

Ez a bor még forrhat, az így keletkező CO2-t lehet kotyogóval kiengedni. Most nekünk ilyen nincsen, de jövőre tuti veszek, és jövőre legpróbálom fahordóba az egész műveletet...csal legyen meggy is hozzá. :) Szóval ez a bor már fogyasztható, de még lehet szén- dioxidos, ez majd elmúlik. És ezt idén el kell fogyasztani, nekünk ajándékozásra kiváló lesz!!

Meggyborunk

Meggyszörp

Megint Titsuz alkotása, e technika szerint lehet tetemes mennyiségű meggyből viszonylag fájdalommentesen szörpöt készíteni.

Leszedjük a meggyet. Nem kell magvalni ezt sem. Fogjuk a botmixert, majd alacsony fokozaton, nagyon óvatosan elkezdjük darálni. Ha így járunk el, akkor a magot nem fogja szétverni, és készíthetünk belőle cuki bab/meggymag zsákokat.

Ha ez megvan, akkor fogunk egy darab szúnyoghálót, ezen átnyomjuk egy tiszta edénybe. Az átnyomott meggyet aztán egy tetrapelenkán megint átpréseljük. Ez a másodszorra átpréset meggylé lesz már maga az alaplé.

Ezt az alaplevet 1-1 arányban (tehát 1 kg lé és 1kg cukor/xillit) cukorral keverve jó sűrű szörpöt kapunk. ha ezt dunsztoljuk télre, akkor nem is igényel tartósítószert!

Meggyes süti

Nem az én receptem alapvetően, hanem Andio-s. Így hangzik, kis változtatássa...

Hozzávalók:
2 tojás
Fél bögre zabpehely
1 bögre liszt
1 tk szóbbikarbona
fél bögre xillit
fél bögre kókuszolaj (olvasztva)
1 bögre joghort

Az egészet összekeverjük, kivajazott tepsibe töltjük, és a tetejét kimagvalt, lesztezett meggyel megszórjuk.
Tipp: Ha belisztezzük a meggyet, mielőtt megszórjuk vele a tésztat tetejét, akkor a meggyszemek nem fognak lesüllyedni a tészta aljára!

Meggyleves

Hát, mi tagadás, ez is az egyik kedvencünk. én ehhez sem szoktam magozni, de tudom, hogy van, aki utálja, ha mag van a levesében...:)

Hozzávalók:
1 kg meggy
2 dl habtejszín
víz
liszt a habaráshoz
10 evőkanál xillit
fél citrom
2 evőkanál méz
1 teáskanál fahéj
1 mokkáskanál összetört szegfűszeg

A megyet annyi vízzel feltesszük főni, amilyen hígra szeretnénk a levesünket.

Hozzáadjuk a fahéjat, szegfűszeget, cukrot/xillitet, amit szeretnénk (egyébként nádcukorral is igen finom). Amikor éppen felfortyant, akkor hozzáadjuk a habarást, amit közben elkészítünk, így:

A habtejszínbe teszünk 2 evőkanál lisztet, picit meghigítjuk vízzel, majd botmixerrel simára keverjük. Ha kész, hozzáöntjük a leveshez, majd még 5 percig főzzük, és lezárjuk.
Amint kihült,adjuk hozzá a mézet, és a citromot. Mehet a hűtőbe, és még több napig fogyasztható.

Azután ott vannak a meggyfa levelei, melyek nagyon finom ízt adnak a savanyúságoknak, főleg a házi vegyes vágottnak, amit majd egyszer én is leírok itt. Nem kell szárítani, frissen tesszük a savanyúság levéhez!!


A meggymagot, mely akár a magvalás, akár a meggyszörpkészítés során keletkezik, alaposan megtisztítva, és megszárítva felhasználhatjuk babzsákok tömésére. A kissebb-nagyobb, különböző színű, és anyagú megymaggal töltött zsákocskáknak a gyerekek nagyon örülnek, lehet vele mindenféle rakosgatós, tevős-vevőset játszani!

Megymaggal töltött zsákocskák

Ha a meggyszárat leszárítjuk, akkor azt influenzaszezon idején fogyaszthatjuk teának, mert a beltartalma véd, és ápol, ha már bekebelezett bennünket a vírus.


Ha pedig már idős a meggyfánk, vagy kivágásra ítéltetett, akkor a faanyagból kiváló természetes játékok készíthetők, melyeknek a gyerkőcök nagyon fognak örülni.
Vághatunk belőle különböző méretű és formájú fakockákat, vagy kör alakú tálcákat, tányérokat. A kéreg akár rajtuk is maradhat. A játékok lapjait csiszológéppen szépen lecsiszoljuk, majd lenolajkencével átkenjük, és már kezdődhet is a móka. Ilyen és ehhez hasonló játékokkal fogank játszani az én gyerkőceim is, nemcsak itthon, hanem a készülő új Waldorf óvodánkban is (erről képek).
A játékokról, és készítésükről bővebb infót és képeket majd a következő írásban...Addig is szép hetet!