Miért használjunk házilag készített tisztítószereket és kozmetikumokat?

A környezetünkben jelenlévő, több mint százezer féle, ember által előállított szintetikus vegyi anyag döntő többségéről nem tudjuk, hogy hogyan hatnak az emberi szervezetre. A használt szintetikus anyagok 80 százalékáról nem tudjuk, hogy ránk nézve rákkeltő hatásúak-e, a vegyszerek 85%-ról nem tudjuk, hogy felhalmozódnak-e a természetben, és 70%-ról nem tudjuk, hogy miként bomlanak le a természetben. Az emberek által használt szintetikus vegyi anyagok már bekerültek a föld ökorendszerébe. Kutatások szerint egy európai ember véréből kb. 300 féle szintetikus vegyi anyag mutatható ki. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség tanulmánya szerint az elmúlt két évtizedben a rákban megbetegedett gyermekek száma évente 1%-al növekszik. A rákkeltő anyagok mellett számos ideg-, immun- és hormonrendszert károsító anyag is forgalomban van. A vegyi anyagok terjedésével és a légszennyezéssel párhuzamosan nő az allergiás megbetegedések száma is. Mára már számtalan, korábban ártalmatlannak hitt anyagról derült ki, hogy hosszú távon egészségkárosító hatásuk van, ráadásul ezek egészségkárosító hatásának bizonyítása után általában túlzottan hosszú idő telik el, amíg kivonják őket a forgalomból.

Ezeken az adatokon elgondolkozva készítettem egy rövid összefoglalót arról, hogy egy átlagos háztartásban használt különböző készítmények (a kozmetikumoktól a tisztítószerekig) milyen – egészségünket is valószínűleg befolyásoló – szintetikus anyagokat tartalmaznak.

Tisztítószerek: klórozott hatóanyagokat, foszfátokat, erős savakat, vagy lúgokat tartalmazhatnak. Ezek az anyagok erősen szennyezik a környezetet, és a szerekben gyakran megtalálható benzol rákkeltő hatásúnak bizonyult.

A fertőtlenítő szerekben található triklozán felhalmozódik az emberi szervezetben és hormonális hatású. A fenol és krezol bizonyítottan rákkeltők, kis mennyiségben hasmenést és hányingert okoznak, rendszeres használatuk pedig károsítja a vesét és a májat.

Mesterséges illatosítók: ilyenek a sprayk, illatgyertyák, elektromos párologtatók és illatosító gélek. Ezek jelentős mennyiségban bocsátanak ki egészségre ártalmas illékony szerves vegyületeket. Megtalálható bennük a formaldehid, és a feltételezhetően hormonális hatású, és allergiát is okozó dietil-ftalát. A füstölők rákkeltő benzolt juttatnak a levegőbe.

Üvegtisztítók: gyakori összetevőjük a glikol-alkil éter, amely irritálja a szemet és a nyálkahártyát, rendszeres használata pedig károsítja a májat és a vesét, sőt tartós belégzése halált is okozhat. Némelyikben megtalálható a rákkeltő dioxán.

Fémtisztító szerek: gyakran ammónium iont tartalmaznak, így a használatuk során kellemetlen, mérgező és légzési nehézségeket kiváltó gázok (ammónia) keletkezhetnek.

Mosószerek: a bennük található fehérítő adalékanyag a nátrium-hipoklorit, amely szerves anyagokkal reagálva számos egészségügyi problémát okozó klórozott szerves anyagokat eredményez. Az öblítők sokszor allergiát kiváltó illatanyagokat tartalmaznak, és szennyezik a környezetet. Környezetkárosító hatása van még a mosószerekben található foszfornak is.   

Hajsamponok: főleg mosóaktív anyagokat (úgynevezett tenzideket) tartalmaznak. Ezek olyan anyagok, amelyek emulgeáló hatásuk révén eltávolítják a szennyeződéseket a bőrünkről és a ruháinkból. Többféle tenzid ismeretes: az anionos- (ilyen az SLS, sodium-laurathe-sulfate) és a kationos tenzidek nagyon szárítják a bőrt, és irritációt válthatnak ki. Ezeknél sokal enyhébbek az amfoter- és a nemionos tenzidek. Ezek nem irritálják a bőrt, miközben ugyanolyan hatékonyan tisztítanak, így kisgyerekek bőrápolásában is használhatóak. Viszont a szintetikus tenzidek előállításakor gyakran olyan melléktermékek keletkeznek, amelyek külömösen káros hatássa vannak a szervezetre. Ilyenek a szulfátos tenzidek (anionos) gyártásakor keletkező dioxán, ami benne marad a készítményekben, és bizonyítottan rákkeltő hatása van. Az agresszív tenzidek csökkentik a haj természetes öntisztító képeségét, ezért aztán egyre gyakoribb hajmosásra van szükség...és voilá: megint többet fogyasztunk! A bőrgyógyászok ezért a heti egyszeri samponos hajmosásnál nem ajánlanak többet.

A DMDM hydantion allergiát, fejfájást. súlyosabb esetben depressziót, asztmát okozhat, illetve gyengíti az immunrendszert. A cocamidopropyl betaine allergiát okozhat, és gyakran egészségkárosító nitrózaminokkal szennyezett. A triethanolamine allergén és tüdőkárosító, illetve rákkeltő is lehet.

A korpásodás elleni samponok olyan anyagokat tartalmaznak, amelyek 2-3 hét alatt valóban csökkenti a korpa mennyiségét, de ezek a hatóanyagok (magnézium-pirition, cink-pirition, octopirox) a faggyútermelés fokozásával a haj zsírosodását is fokozzák, valamint jó tudni, hogy ezeknek az anyagoknak a bőrre gyakorolt hatása még nem teljesen tisztázott!!

A hajkondícionáló szerek összetételükben a ruhaöblítőkre hasonlítanak, így tartalmazhatnak irritatív, allergiát kiváltó anyagokat, nem is beszélve a környezetkárosító hatásukról... 

Mosogatószerek: agresszív tenzideket tartalmaznak, amelyek hosszútávon rendkívül igénybe veszik a kezet. A tenzidek által legyengített bőrön könnyen áthatolnak egyéb káros anyagok, és a kórokozók is.

Fogkrémek: nagy részük nátrium-fluoridot tartalmaz, amely elképzelhető, hogy károsítja az ideg- és emésztőrendszert. A triklozán bőrirritáló, hormonális hatású, befolyásolja az immunrendszert, valamint a hasznos baktériumok elpusztításával a káros mikroorganizmusok elszaporodását segíti elő. Ezt az anyagot az EU a környezetszennyező anyagok közé sorolja.

Mosószappanok: túlságosan lúgos kémhatással rendelkeznek, használatuk kiszárítja a bőrt. Ezek helyett természetes olajokban és zsírokban gazdag, intenzív hidratáló képességgel rendelkező natúrszappanok használata javasolt. A házi natúrszappanok helyett készíthetünk magunknak enyhe, bőrbarát tenzidekből (amfoter és nemionos) tusfürdőt és folyékony szappant is házilag. Receptek itt találhatóak.

Dezodorok: azok, amelyek a "szabályozólag hat", "megakadályozza az izzadást", "izzadásgátló" feliratokat tartalmazzák, alumíniumsókat tartalmaznak. Az alumíniumsók beszűkítik a verejtékcsatornákat, az izzadást teljes mértékben nem tudják megakadályozni, de allergiát, gyulladást válthatnak ki. Az izzadás a testhőmérséklet fontos szabályozója, vele anyagcseretermékek távoznak, ebbe a folyamatba tehát nem szabad beleavatkozni.

Hajfestékek: két olyan anyagot is találtak, amelyeknek allergiát kiváltó, valamint rákkeltő hatása is lehet. Ezek: para-fenilén-diamin és a para-toluilén diamin. Egy vizsgálatban azt találták, hogy a hajukat rendszeresen festő nők között gyakoribb a hugyhólyag rákos megbetegedése.

Szempillafestékek: rákkeltő formaldehid származékokkal konzerválják őket, ezek kívül a szempillaspirálok gyakran allergén nikkellel és krómmal szennyezettek.

Hajrögzítők: filmképző anyaguk fújáskor könnyen a tüdőbe juthat és károsíthatja annak működését.

És végül néhány szó a különböző krémekről:

A krémekbe kétféleképpen kerülhet káros anyag:

- alapanyagként

- az alapanyaggal együtt, szennyezőanyagként

Ma már a legtöbb krém címkéjén feltűntetik az alapanyaglistát, a használt alapanyagok minőségét azonban nem tudjuk ellenőrizni. Egy időben Németországban az a hír terjedt el, hogy a kozmetikai ipar gyorséttermek hulladékolaját használja fel krémek alapanyagaként! A hagyományos kozmetikai készítményeknél egyébként is kifogásolható, hogy a jó minőségű növényi zsírokat olcsó ásványiolaj származékokkal helyettesítik, amelyek azon túl, hogy elzárják a pólusokat, csak látszólagos hatásúak.

A legnagyobb baj a kozmetikumoknál, hogy néhány alapanyag allergiát válthat ki. Ezek: az illatszerek, tartósítók, festékek és fémnyomok. Hazánkban az allergia leggyakoribb kiváltói:

- parabének (Krémek és dezodorok tartósítására használják. Bejutnak a szervezetbe, hormonális hatásúak és lehetséges rákkeltők.)

- perubalzsam-félék (A perubalzsamot a san salvadori Myroxylon balsamum fa kérgéből nyerik bevágással és füstöléssel. Erős allergén, a parfümkészítés egyik gyakori segédanyaga. A legtöbb illatszeren, kozmetikumon, samponon, egyéb készítményen a fragrance felirat jelenthet perubalzsamot. De tartalmazhatja a kóla, a fagylalt, a szörp, a májkrém és a lekvár is.)
- fahéjsav-származékok

Az EU-szabályozás szerint csak tartósított kozmetikai készítményeket szabad forgalomba hozni. Egyes tartósítók azonban (Bronopol, Bronidox) rékkeltő anyagok. Egyéb kozmetikai anyagok, mint a dietanol-aminok és más szekunder aminok is rákkeltőnek bizonyultak. Egyes antioxidánsok és komplexképzők (EDTA) használata is megterhelik a bőrt. A natúrkozmetikumikban alkalmazott E-vitamin (tokoferol) viszont teljesen ártalmatlan. Megakadályozza a krémek avasodását és még tartósító hatása is van. 

A kozmetikumokban a leggyakrabban alkalmazott emulgeátorok az úgy nevezett polietilén-glikánok (PEG). Ezek szintetikusan előállított anyagok, a bőrt irritálhatják, és idegen anyagokat vihetnek be a bőrbe (csúsztatóhatás).

Legnagyobb sajnálatomra a lanolinról is kiderült, hogy tartalmazhat káros anyagot, ugyanis a Lindan nevű (rovarölőszer) anyaggal kezelt juhok gyapjúzsírja szerves klórvegyületek maradványait tartalmazhatja, ezek pedig értelemszerűen bekerülhetnek a lanolinos krémekbe. Ezentúl én nem is fogok alapanyagként lanolint használni, vagy megpróbálok biogazdaságból szerezni.

Külömböző kozmetikai termékek gyakran tartalmaznak baktériumölő anyagokat, ilyen például a triklozán.

A hidratáló krémek úgynevezett nedvességszabályozó anyagokat (aminósavakat, pentózokat, tejsavat), és nedvességtartó szereket (szorbit, glicerin) tartalmaznak. Ezeknek a szereknek a használatát a bőrgyógyászok nem ajánlják. Utóbbiak a készítmények kiszáradását akadályozzák meg, hogy az mindig jól kenhetõ legyen. A szorbit és a glicerin azonban magukhoz vonzzák a vizet a bõr alsó rétegeibõl, így kiszárítják azt. A krémekbe ezért ezeket nem érdemes belekeverni. (Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbb agyonreklámozott kozmetikumban az egyik fő komponens a glicerin, aminek – ezek szerint – a bőrre nagymértékű szárító hatása van. Taláncsak nem azért, hogy egyre többet hazsnáljunk belőlük?)

A krémekben, testápolókban, samponokban, tudfürdőkben, kézmosószerekben és mosogatószerekben megtalálható szintetikus illatanyagok és -festékanyagok allergiás panaszokat válthatnak ki. Közülük az egyik leggyakoribb az ekcéma. A környezeti hatások jelentősen befolyásolják az ekcéma kialakulásának valószínűségét, csakúgy, mint a betegség időnkénti fellángolását.

A gyári krémek több olyan összetevőt is tartalmaznak, amelyek veszélyeztetik bőrünk egészségét. A legközelebbi bejegyzésben azokat az anyagokat fogom ide kilistázni, amelyek NEM károsítanak, a legtöbb nem szintetikus, nem kőolajszármazék. Ezeket a szereket nyugodtan beletehetjük az otthon készített kozmetikumokba, illetve nyugodtan vásárolhatunk olyan kozmetikumokat, amelyek csak ezeket tartalmazzák.

Ezt a bejegyzést nem azért írtam, hogy most mindenki rohanjon, és dobáljon ki mindent, ami a háztartásában fellelhető, és szintetikus anyagot tartalmaz (na jó, egy kicsit azért is...) Inkább azért, mert úgy gondolom, hogy ideje végre túllépnünk azon a 20. századi gondolkozáson, hogy az ember mindenek felett áll, és mindent kontrollálnia,  befolyásolnia kell. Mi is részei vagyunk a természetnek, és ennek megfelelően kell viselkednünk, élnünk. Nem gondolom, hogy zászlóval és kivont karddal kellene mentőakciókat folytatnunk a Földért, hiszen ezek a mozgalmak sem szólnak másról, mint az ember "nagyságának" hirdetéséről, mindenhatóságának reklámozásáról. Elegendő, ha más perspektívába helyezzül magunkat, kicsire zsugorodunk, és elképzeljük, hogy mi is a Föld ökológiai rendszerének részei vagyunk. Alkalmazkodjunk a természethez, és ne akarjuk, hogy a természet alkalmazkodjon hozzánk, mert ez csak kényes egyensúlyok felborulásának árán lehetséges. Ne termeljünk annyi szemetet, ne használjunk feleslegesen szintetikus tisztító- és egyéb szereket, ne vásároljunk feleslegesen mindenféle elektronikai kütyüket, és így tovább...egyszóval: próbáljunk fenntartható háztartást vezetni! És pesze: olyan kozmetikumokat válasszunk, vagy készítsünk magunknak, amelyek nem károsítják a szervezetünket, és gyermekeink szervezetét sem!



Forrás: 
- Dr. Rózsa Sándor: Testápoló kislexikon, 2001 http://www.okotars.hu/tudastar/kiadvanyok
- Levegő Munkacsoport: Mindennapi Mérgeink, Budapest 2009

- ÖKO-Test, 4/1986

- www.cosmio.hu