A házlag készült szappanokat gyakran éri az a kritika, hogy túlságosan puhák, könnyen szétáztathatóak fürdés közben, így hamar elhasználódnak. Ezek főleg akkor történnek meg, amikor gyermek van a háznál, vagy esetleg amikor mi magunk vagyunk olyan fából faragva, hogy képtelenek vagyunk óvni ezeket a szappanokat. Vagy egyszerűen csak tényleg szétmálanak, főleg akkor, amikor már csak egy kevés van belőlük. Nos, a helyzet az, hogy ezeknek a szappanoknak sajátossága, hogy puhábbak, lágyabbak. Ez a puhaságuk alapvetően az alapanyagok összetételétől függ, így azért némileg befolyásolhatjuk is.
Az alapanyagok közé soroljuk az olajokat és a zsírokat, melyekből a szappanokat elkészítjük. Ezek alapvetően folyákony olajok, vagy/és szilárd zsírok lehetnek. A szappanok keménységét pedig alapvetően ezeknek a folyékony olajoknak, és szilárd zsíroknak az aránya határozza meg. Ha a receptünket úgy állítjuk össze, hogy a kemény zsírok 40-50% ban legyenek jelen, akkor már sokat segítettünk a problémán. Persze ezek a kemény zsírok sem egyformán érvényesülnek. Nagyobb keménységet ad a kakaóvaj, és a kókuszvaj (ez utóbbival kapcsolatban tudni kell, hogy a maximum 30%-ot be kell tartanunk, amennyiben pipereszappant szeretnénk készíteni), míg a pálmaolaj és az igen drága shea vaj keményít, de nem nem olyan mértékben, mint az előzőek, továbbá ezek a vajak a szappanok krémességét is fokozzák.
A másik, hogy a tejes szappanok (amennyiben 38% tejet alkalmazunk) is igen lágyak tudnak lenni. Ezt a problémát ki lehet küszöbölni azzal, hogy a 38% helyett csupán 33% tejjel dolgozunk, a maradék mennyiséget vízzel pótoljuk, vagy az össz folyadék mennyiségét levesszük 36%-ra.
A harmadik lehetőségük pedig az, hogy a szappanba belerakunk egy kis méhviaszt. A mennyiséget nem kell túlzásba vinni, mivel a méhviasz jelenléte elég markáns lehet, és mindent visz, ami azt jelenti, hogy az állag és az illat már igen kis mennyiségtől érvényesülni fog.
Végül ezzel kapcsolatban csak annyit jegyeznék meg, hogy házilag készült szappanokat használni még akkor is megéri, ha kicsit lágyabbak, mint "nagyüzemi" társaik. Miért? Mert a bennük lévő olajok/zsírok, és persze a glicerin is jelentős mértékben képesek ápolni a bőrünket, és megvédik azt a kiszáradástól. Ezek kívül, ha magunk készítjük el a szappanjainkat, akkor még azt is befolyásolni tudjuk, hogy milyen fajta, és nem utolsó sorban milyen minőségű az az alapanyag, ami benne van...így aztán megéri kicsit vigyázni ezekre a szappanokra...:)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: méhviasz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: méhviasz. Összes bejegyzés megjelenítése
2014. október 12., vasárnap
2011. július 14., csütörtök
Nyár, meleg, krémkészítés
A nyári kánikula nem kedvez a natúrkozmetikumok készítésének (és a készítőjüknek sem). Az eddig tökéletesen bevált receptek alapján készült krémek folyósabbak lesznek, főleg ha nem figyelünk, és kinthagyjuk őket a melegben. Ez az állagváltozás a hatékonyságot alapvatően nem befolyásolja, inkább esztétikailag kifogásolható. Dehát, valamit valamiért. Ezekben a krémekben ugyebár nincsenek stabilizáló anyagok, nedvességmegkötő anyagok és egyéb ilyen, bőrünk számára teljesen felesleges, sőt káros molekulák. Azért persze engem bosszantott ez a probléma, mígnem egyszercsak rájöttem a megoldásra. Igazán kézenfekvő: a méhviasz!
Ha esetleg megfigyeltük már, az összes natúrkozmetikum alapanyagként használt növényi zsír olvadozni kezd, ha kitesszük a tűző napra. Én sokszor kihasználom ezt a tulajdonságukat: nem kapcsolom be a tűzhelyet, hanem a sheavajat, vagy a kakaóvajat, amit használni szeretnék a krémhez, azt egyszerűen kiteszem a napra, és hagyom megolvadni. Amikor ugyanezt a reszelt méhviasszal próbáltam, háát, nem jött be, az bizony egészen szilárd maradt! Ekkor jöttem rá, hogy ha azokhoz a receptekhez, amelyek elbírják, kb. 2x annyi méhviaszt teszek, mint normálisan, akkor sokkal szilárdabbak maradnak a kánikulában is! És nem mellesleg, a méhviasz enyhe emulgeáló tulajdonsága miatt kevesebb lecitint kell hozzájuk keverni.
Néhány helyen azt állítják, hogy a méhviasz a kozmetikumokban csupán konzisztencianövelő, a bőrt nem táplálja, hiszen nem szívódik fel, viszont viaszos bevonatot hagy a bőrön, amitől a krémek zsírosabbnak tűnnek, és ezt sokan nem szeretik. Pedig a méhviasz tartalmú krémek bizonyítottan magasabb hatákonyságúak (1), mint az egyébként ugyanolyan összetételű paraffin tartalmú krémek. Több weboldal ilyen, és ehhez hasonló leírásokkal éltetei a méhviaszt: hatására bőrünk megpuhul és feszessé válik, javul a bőr sejtjeinek regenerálódóképessége, baktériumölő hatása van, megakadályozza a gyulladások kialakulását, antiallergén, és serkenti a bőr vérkeringését is. Nos, szerintem a méhviasz jó illatú, értékekben gazdag anyag, amely védi a bőrt a káros hatásoktól, regenerálja a száraz és igénybevett bőrt. Ráadásul nagyszerűen javítja a konzisztenciáját a melegtől szétfolyós kencéknek!! :)))
Próbáljátok ki!
(1) Peter J. Frosch, Detlef Peiler, Veit Grunert, Beate Grunenberg (2003. July). „Wirksamkeit von Hautschutzprodukten im Vergleich zu Hautpflegeprodukten bei Zahntechnikern - eine kontrollierte Feldstudie. Efficacy of barrier creams in comparison to skin care products in dental laboratory technicians - a controlled trial.” (német nyelven). Journal der Deutschen Dermatologischen
Ha esetleg megfigyeltük már, az összes natúrkozmetikum alapanyagként használt növényi zsír olvadozni kezd, ha kitesszük a tűző napra. Én sokszor kihasználom ezt a tulajdonságukat: nem kapcsolom be a tűzhelyet, hanem a sheavajat, vagy a kakaóvajat, amit használni szeretnék a krémhez, azt egyszerűen kiteszem a napra, és hagyom megolvadni. Amikor ugyanezt a reszelt méhviasszal próbáltam, háát, nem jött be, az bizony egészen szilárd maradt! Ekkor jöttem rá, hogy ha azokhoz a receptekhez, amelyek elbírják, kb. 2x annyi méhviaszt teszek, mint normálisan, akkor sokkal szilárdabbak maradnak a kánikulában is! És nem mellesleg, a méhviasz enyhe emulgeáló tulajdonsága miatt kevesebb lecitint kell hozzájuk keverni.
Néhány helyen azt állítják, hogy a méhviasz a kozmetikumokban csupán konzisztencianövelő, a bőrt nem táplálja, hiszen nem szívódik fel, viszont viaszos bevonatot hagy a bőrön, amitől a krémek zsírosabbnak tűnnek, és ezt sokan nem szeretik. Pedig a méhviasz tartalmú krémek bizonyítottan magasabb hatákonyságúak (1), mint az egyébként ugyanolyan összetételű paraffin tartalmú krémek. Több weboldal ilyen, és ehhez hasonló leírásokkal éltetei a méhviaszt: hatására bőrünk megpuhul és feszessé válik, javul a bőr sejtjeinek regenerálódóképessége, baktériumölő hatása van, megakadályozza a gyulladások kialakulását, antiallergén, és serkenti a bőr vérkeringését is. Nos, szerintem a méhviasz jó illatú, értékekben gazdag anyag, amely védi a bőrt a káros hatásoktól, regenerálja a száraz és igénybevett bőrt. Ráadásul nagyszerűen javítja a konzisztenciáját a melegtől szétfolyós kencéknek!! :)))
Próbáljátok ki!
(1) Peter J. Frosch, Detlef Peiler, Veit Grunert, Beate Grunenberg (2003. July). „Wirksamkeit von Hautschutzprodukten im Vergleich zu Hautpflegeprodukten bei Zahntechnikern - eine kontrollierte Feldstudie. Efficacy of barrier creams in comparison to skin care products in dental laboratory technicians - a controlled trial.” (német nyelven). Journal der Deutschen Dermatologischen
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)