A következő címkéjű bejegyzések mutatása: natúrkozmetikumok olvadnak a melegben. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: natúrkozmetikumok olvadnak a melegben. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. július 23., csütörtök

Gyapjú neszeszereket a natúrkozmetikumoknak!

Otthon elkészített natúrkozmetikumaink – ellentétben szintetikus anyagokból, és különféle szintetikus stabilizátorokkal ellátott társaiktől – egyik hátránya, hogy rosszul tolerálják a nagy meleget. Ez annyit jelent, hogy általában max. 25 fokon szükséges tartanunk őket, így biztosíthatjuk, hogy megőrzik minőségüket. Főleg a zsíros készítmények, és a shea habok roppant érzékenyek, melyek nincsenek emulzióban.

Natúrkozmetikumaink ezen tulajdonságai miatt nagyon fontos, hogy a nyári hőségben biztosítsuk számukra az állandó hőmérsékletet. A lakásban például a hűvösebb helyeken kell tartanunk őket, sőt, a legnagyobb melegekben be kell vetnünk a hűtőszekrényt is!

Ám mi van akkor, ha nyaralni megyünk, vagy ha egész napra elmegyünk strandolni, és még erre a rövid időre sem szeretnénk megválni kedvenc popsikenőcsünktől, vagy kézkrémüktől...:)

Ekkor vetjük be a gyapjú neszeszereket! :) (A gyapjú természeténél fogva nagyszerű hőszigetelő anyag. Jól véd a meleg, és a hideg ellen is.) Az ám, de milyeneket! Természetesen csak kézzel font, vastag gyapjúfonálból készült darabokat. Fontos, hgy valóban jól hőszigeteljenek, és hogy illeszkedjenek otthon készült kozmetikumaink "arculatához" is, vagyis a natúr szellemiségnek megfelelően készüljenek. Ezen szellemiség jegyében készültek a "Hurkacuccok" kézzel font gyapjú fonalai is, és ezen fonalakból készültek a képen látható neszeszerek is. :) (Melyek egyébként a téli hidegben is igen jól használhatóak, és jó védelmet nyújtanak készítményeinknek.)

Gyapjú neszeszer

Gyapjú neszeszer



2012. február 7., kedd

Újabb összefoglaló a krémek készítéséről

Még januárban körbeküldtem egy e-mailt azoknak a kedves embereknek, akik már használták a szappanjaimat és a krémeimet, és megkérdeztem tőlük a tapasztalataikat, élményeiket. Ez úton is nagyon köszönöm azoknak, akik válaszoltak, mert igazán sokat segítettek, több nehézségen, lustaságon is túllendítettek! :)

Arra gondoltam, hogy mivel krémeket készíteni tényleg nem könnyű dolog, ezért most ismét írok, és összefoglalom a legújabb tapasztalataimat, ötleteimet erről a témáról.

Egy emulziós krém elkészítése során több ponton is nehézségekbe ütközhetünk. Az első - és alighanem az egyik leglényegesebb - ilyen a konzisztencianövelő használatának a kérdése. Erre a legalkalmasabb és legtermészetesebb anyag a méhviasz. A másik szóba jöhető anyag a lanolin, de tapasztalataim szerint ez utóbbi anyag messze nem stabilizálja úgy az emulziókat, mint a viasz. A méhviasz tehát a legjobb dolog, ami történhet a krémekkel. Lehetőleg sárga, illatos viaszt használjunk, amely még a méhész által lett kiöntve gurigába, és paraffintól mentes...:)
A méhviasz a legjobb dolog, ami a krémekkel történhet, mert nagyszerűen stabilizálja az emulziókat. Ha megfelelő mennyiségű méhviaszt használunk, akkor akkor az emulzió még 25-30 fokon sem fog szétválni, és nem lesz olajos kiválás sem a felszínén. Ezek kívül pedig kevesebb emulgeálószert kell használnunk. Ez a megfelelő mennyiség pedig a kimért bázisolaj szintjétől egy ujjnyival kevesebb. Mármint ha a méhviasz már bele van reszelve. Majd fényképezek is, és akkor érthetőbb lesz...:)
A másik fontos dolog az emulgeálószer kiválasztása. Én lecitint és sztearinsavat használok. A lecitin azért nagyon előnyös, mert viszonylag olcsó, és persze nagyon természetes. A hátránya viszont az, hogy csak magas zsírtartalmú krémek készíthetőek el vele, és akkor is viszonylag sok kell belőle. Ha viszont túl sokat teszünk a krémünkbe ebből az anyagból, akkor az egyértelműen olyan lesz, mint a takony. Komolyan. Azt pedig senkinek sem lenne gusztusa magára kenni...:) Ezeket a hátrányokat kompenzálhatjuk a megfelelő mennyiségű méhviasz használatával. A méhviasz is emulgeál, így kevesebb lecitinre van szükségünk, a krémünk pedig így nem lesz takonyszerű.
A sztearinsav már kicsit barátságosabb, mármint a technológia szempontjából. Kevés kell belőle, olcsó, és magasabb víztartalmú krémek is készíthetőek vele. Ezek a krémek pedig igazán könnyűek és habosak lesznek, mármint ahhoz képest, mert ne a bolti vizes hidratáló feelinget várjuk. Mondjuk szerencsére. Egyesek viszont szkeptikusak ezzel az anyaggal kapcsolatban, mert nemcsak növényi, hanem állati forrásból is származhat. Engem ez azóta nem érdekel, amióta készítettem, és próbáltam disznózsíros szappant. :)
Kulcskérdés még a tartósítás, illetve a tisztán tartás. A gondos, és nagyon tiszta elkészítés nagyon fontos, de ugyanilyen fontos a gondos, és tiszta felhasználás is. Tiszta kézzel, és lehetőleg a napi fürdés után használjuk ezeket a krémeket. Valamint lehetőség szerint tartsuk őket a hűtőben. Ott nem romlanak meg, és nagyon extrém hőhatásnak sem lesznek kitéve, ami az alapanyagok újraolvadását okozhatja, ez pedig állagváltozást von maga után. Ez utóbbi általában nem befolyásolja a minőséget, a szépséget viszont annál inkább. :( Mármint a krém szépségét. Bár tapasztalataim szerint az előbb említett állagváltozás a már leírt méhviasz alkalmazás során nem eshet meg, de az ördög nem alszik, és a krémkészítő is csak ember.
A forgalomban lévő tartósítószerek egyébként nagyon jól működnek, de csakis akkor, ha rendeltetés szerűen használjuk őket. Tényleg. Ezt nem érdemes ellustálkodi.
Van még egy fontos dolog. A sheavajas krémeket az elkészítés után azonnal hűtőbe kell tenni, különben ikrásodhatnak. Ezt szerintem már leírtam egyszer, de azt még nem, hogy akakaóvajas krémek is képesek erre, de csak sok-sok héttel az elkészültük után. Eddigi tapasztalataim szerint ez kiküszöbölhetetlen, valószínűleg a kakaóvaj sajátja. Ezek a kis darabkák azonban egyáltalán nem érezhetőek, azonnal elolvadnak a kéz melegétől, ellentétben a sheavaj-jelenséggel. A baj csak az, hogy a sheavajas krémekkel az akkor is megtörténik, ha valamiért megolvadnak, folyékonyak lesznek, majd megint lehülnek. Ez van. Valamit valamiért, azt gondolom, hogy a szuper alapanyagok, és vegyszermentesség érdekében ezeket az áldozatokat meg lehet hozni.

Ha eszembe jut még valami, akkor majd kiegészítem a leírtakat, és teszek majd képeket is. Addig is további kellemes krémkészítést mindenkinek!

2011. július 14., csütörtök

Nyár, meleg, krémkészítés

A nyári kánikula nem kedvez a natúrkozmetikumok készítésének (és a készítőjüknek sem). Az eddig tökéletesen bevált receptek alapján készült krémek folyósabbak lesznek, főleg ha nem figyelünk, és kinthagyjuk őket a melegben. Ez az állagváltozás a hatékonyságot alapvatően nem befolyásolja, inkább esztétikailag kifogásolható. Dehát, valamit valamiért. Ezekben a krémekben ugyebár nincsenek stabilizáló anyagok, nedvességmegkötő anyagok és egyéb ilyen, bőrünk számára teljesen felesleges, sőt káros molekulák. Azért persze engem bosszantott ez a probléma, mígnem egyszercsak rájöttem a megoldásra. Igazán kézenfekvő: a méhviasz!
Ha esetleg megfigyeltük már, az összes natúrkozmetikum alapanyagként használt növényi zsír olvadozni kezd, ha kitesszük a tűző napra. Én sokszor kihasználom ezt a tulajdonságukat: nem kapcsolom be a tűzhelyet, hanem a sheavajat, vagy a kakaóvajat, amit használni szeretnék a krémhez, azt egyszerűen kiteszem a napra, és hagyom megolvadni. Amikor ugyanezt a reszelt méhviasszal próbáltam, háát, nem jött be, az bizony egészen szilárd maradt! Ekkor jöttem rá, hogy ha azokhoz a receptekhez, amelyek elbírják, kb. 2x annyi méhviaszt teszek, mint normálisan, akkor sokkal szilárdabbak maradnak a kánikulában is! És nem mellesleg, a méhviasz enyhe emulgeáló tulajdonsága miatt kevesebb lecitint kell hozzájuk keverni.
Néhány helyen azt állítják, hogy a méhviasz  a kozmetikumokban csupán konzisztencianövelő, a bőrt nem táplálja, hiszen nem szívódik fel, viszont viaszos bevonatot hagy a bőrön, amitől a krémek zsírosabbnak tűnnek, és ezt sokan nem szeretik. Pedig a méhviasz tartalmú krémek bizonyítottan magasabb hatákonyságúak (1), mint az egyébként ugyanolyan összetételű paraffin tartalmú krémek. Több weboldal ilyen, és ehhez hasonló leírásokkal éltetei a méhviaszt: hatására bőrünk megpuhul és feszessé válik, javul a bőr sejtjeinek regenerálódóképessége, baktériumölő hatása van, megakadályozza a gyulladások kialakulását, antiallergén, és serkenti a bőr vérkeringését is. Nos, szerintem a méhviasz jó illatú, értékekben gazdag anyag, amely védi a bőrt a káros hatásoktól, regenerálja a száraz és igénybevett bőrt. Ráadásul nagyszerűen javítja a konzisztenciáját a melegtől szétfolyós kencéknek!! :)))
Próbáljátok ki!

(1)  Peter J. Frosch, Detlef Peiler, Veit Grunert, Beate Grunenberg (2003. July). „Wirksamkeit von Hautschutzprodukten im Vergleich zu Hautpflegeprodukten bei Zahntechnikern - eine kontrollierte Feldstudie. Efficacy of barrier creams in comparison to skin care products in dental laboratory technicians - a controlled trial.” (német nyelven). Journal der Deutschen Dermatologischen