A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cold process soap making. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: cold process soap making. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. augusztus 9., vasárnap

Porosodjon, vagy ne porosodjon, avagy gondolatok a szappanporról.

A szappanok tetején megjelenő fehér port szerintem minden szappankészítő ismeri. Nagyon kellemetlen, és kiszámíthatatlan jelenség, így a szappankészítők nem nagyon szeretik...általában...;)

Kémiailag a szapanpor képződésének hátterében az áll, hogy a szappanban lévő, még szabad lúg reakcióba lép a levegő szén-dioxid tartalmával, így karbonátok keletkeznek, melyek fehér színűek. Egyébként a nátrium-karbonát az éppen a mosószóda, így a szappanportól egyáltalán nem kell tartani, ártalmatlan, a szappanporos szappanokat nyugodtam lehet használni.

Fontos, hogy a szappanpor megjelenését ne tévesszük össze a szappan kihülésével! A poros szappan még egyáltalán nem biztos, hogy kihűlt, hiszen a kihűlt szappan nagyon jellegzetes tulajdonságokat mutat! A kihűlt szappan esetében vagy nem volt reakcióhő egyáltalán, vagy ha volt, akkor mi voltunk azok, akik tettünk valamit az ellen, hogy ezt a reakciót megállítsuk, és ez a tett túl drasztikusra sikerült. Ezen felül felvágásnál morzsalékos, rideg anyagot tapasztalunk, mely egyáltaán nem hasonlít az eddig megszokott szappan-anyagra.

A szappanpor képződését nagyon egyszerűen meg lehet akadályozni. A lényeg az, hogy az első 24 órában a tömbünk, vagy a formáink lehetőség szerint egyenletes melegben legyenek. A szappanok felszíne általában egy kritikus rész, az szokott porosodni (tehát ami felül van, és nem fedi a forma). Érthető, hogy ezeken a felszíneken a szappanok hőmérséklete is alacsonyabb, mint belül, így a lúg reakcióba lépése az olajokkal is lassúbb, van esélye a szén-dioxidnak is bepróbálkozni. Ám van egy egyszerű trükk, ami mindig segít: fedjük be folpackal a szabadon lévő felszínt az első 24 órára (talán picit tovább is), és így tegyük el 20 fokra a szappanokat. Így az esetek 95%-ban nem fogunk szappanport tapasztalni.

Ez a fenti módszer alkalmazható a szilikonban lévő apróbb szappanok, és a nagyobb tömbök esetében is. Ám mi van akkor, ha azt tapasztaljuk, hogy az apró szilikon formákból kiszedett szappanjaink azon az oldalon is porosodnak, melyet fedett a forma? Erre is van válaszom! ;) Méghozzá rendkívül egyszerű: egyszerűen a szilikon formák szappanmasszával nem érintkező felét bugyoláljuk be alufóliával! Mivel az alufólia jó hőszigetelő, így a kis tömegű szappanokban is megtartható a magasabb hőmérséklet.

És van még egy verzió. :)

Akár hiszitek, akár nem, a szappanpor használható szappan dekorálásra is. :) Nyilván mindenki kitalálta már, hogy mely szappanoknál hoható létre ez az egyébként nem kívánt jelenség direkt módon? Igen, a szappantorták, sütiszapanok esetében! És nyilván az is egy kérdés, hogy ezt az egyébként viszonylag kiszámíthatatlan jelenség hogyan varázsolható aszappanok tetejére. Nagyon egyszerűen: ne fedjuk be folpackal a tömbünk (ez szinte csak tömb esetében lesz használható módszer, és viszonylag kiszámítható) tetejét. hanem hagyjuk szabadon! A tömböt azonban folyamatosan ellenőrizzük, hiszen a reakcióhőnek létre kell jönnie, sőt, folyamatosan meg kell lennie ahoz, hogy a szappan végül jó legyen.


Frissen vágott szappan, az első napokban még porosodnás várható. Akár a porcukor! :)

2015. április 19., vasárnap

2014. november 9., vasárnap

Taiwan swirl

A tömb tetején lévő mintázat taiwan swirl technikával.


Felvágás után :))


Egy újabb design technika, ami nagyon egyszerű, szinte mindenki el tudja készíteni, aki csinált már szappant. Két rákfenéje azonban van a dolognak, melyeket ismét csak a saját bőrömön tapasztaltam meg. Azt azért le kell írnom, hogy minden, általam kipróbált új technika esetében rögtön az első próbálkozást leírom, illetve ezekkel kapcsolatban azt is, hogy mik a tapasztalataim, mit lehetne jobban-másként csinálni  legközelebb, illetve azt is, hogy mi az, ami jól sikerült. :)

Tehát, az egyik buktató az, hogy a masszát nem szabad hagyni idejekorán megkeményedni... Én többször elkövettem már ezt a hibát, amikor designolni szerettem volna. Mikor az alapmassza alapvetően nagyon sűrű, vagy túl gyorsan keményedik, akkor e minták nem tudnak maradéktalanul sikerülni. Ebből a szampontból a titok az, hogy két alapszabályt át kell hágni: az egyik az, hogy az olajok ne legyenek szobahőmérsékletnél melegebbek (tehát ne legyen 40 fokos!!!). A másik szabály, amit nem szabad betartani, hogy a trace 1 állapoton túl nem szabad keverni a masszát (tehát ne írjon!!!). Amint tehát összeállt a lúg és az olajkeverék, már illatosíthatunk, színezhetünk, formázhatunk is! Ha ezt betartjuk, akkor elegendő időnk lesz a designra, nem kell kapkodni. Ezek tehát általánosabb érvényű betartandó eljárási módok, melyek mindenféle design esetében ajánlatosak.

A második buktató (ha ez buktató egyáltalán), hogy kifejezetten a swirl technikák esetében valahogyan el kellene érnünk, hogy a középre csurgatott második, szín le tudjon hatolni alulra, a tömb aljára is is, így a minta végig, lentről felfelé látszódni tudjon. Sajnos, ez csak akkor tud sikerülni, ha elegendően magasról, elegendő mennyiségű masszát tudunk csurgatni. Ahogy a képeken is látszik, ez nekem nem sikerült maradéktalanul, tulajdonképpen középtájon megállt a dolog...:) Ezt három módon tudjuk javítani: az egyik, hogy a színezett massza nagyobb mennyiségű, így az a fele a masszának, amibe csorgatunk már alapvetően nem olyan magas, nagyobb esély van arra, hogy a szíbezett fé lejusson alulra. A második módszerről itt már írtam, ez a "lenyomkodós technika". A harmadik pedig a válaszfalak alkalmazása. Ebben az esetben 2 válaszfal is kell, e kettő közé öntjük a színezett részt, és amikor kész, az egyébként kartonpapírból készült válaszfalakat óvatosan eltávolítjuk. Illetve van még egy, amit én nem tudok megcsinálni, mert állandóan félrecsurgatok...ez pedig, hogy a színezett masszát tényleg jóóó magasról csurgassuk be középre. Ez utóbbi tehát csak kifejezetten jó térlátásúaknak ajánlott ;).

Ha ezek megvannak, akkor a taiwan swirl létrehozásához kell egy üvegbot, mellyel nagyon óvatosan, de határozott mozdulatokkal szabályos mintázatot képezünk a masszában, egészen az aljáig ledugva az üvegbotot. Ez a legizgalmasabb rész, én imádom azt az anyagot, hiszen tulajdonképpen az, hogy milyen mintázat bukkan elő majd felvágáskor, mindig egy kicsit a véletlen műve is...:) Nagyon izgalmas! A rajzolat elkészítésének módját lásd a rajzon.


Hát, jó munkát kívánok!