Levendulaszüret

Ezt a bejegyzést már kb. egy hónapja meg szerettem volna írni, illetve közzé szerettem volna tenni, de sajnos a technika ördöge megint közbelépett. Hiába, ez az ára annak, hogy a világ zajától távol élünk, hiszen így a 21. századi civilizációtól is iszonyú távol vagyunk, ami néha igencsak bosszantó. :)) De most úgy tűnik, hogy újra sikerül bejegyzést írnom, és megpróbálom behozni a lemaradásomat, hiszen annyi minden történt!
A levendulaszüretet például egyszerűen nem hagyhatom ki, egyrészt, mert Réka olyan édesen lelkes volt, másrészt pedig úgy tűnik, hogy az illatok, illóolajok, és a fűszerek illata már a gyermekeim életének is szerves részei. Rékám legújabb hobbija (nicsak!) a krémkeverés, ami többnyire vízből, homokból és sárból történik. De akármilyen hányavetinek is tűnik ez a megoldás a felületes szemlélő számára, illata mindig van ezeknek a krémeknek. Kerül beléjük levendulavirág, citromfű, illetve bármilyen illatanyag, ami éppen kéznél van. Bendegúzom pedig még a készülő betonba is tesz "illatot" (ő így hívja a beledobált különféle virágokat), de sohasem túl sokat, csak módjával, visszafogottan, diszkréten. :)
A levendulaszüretről szóló bejegyzés tehát így szól, még akkor is, ha kicsit megkésett:

Ezen a héten szüreteltük a levendulát (2012.06.24.). Az idő ragyogó, melegen süt a nap, és ez a legmegfelelőbb időszak a szüretre is, hiszen akkor a legmagasabb a virágok illóolaj tartalma, amikor a legmelegebben tűz a nap, és persze a virágok már teljesen kinyíltak. Nekünk összesen 10 bokrunk van, 4 bokor angol levendula, és 6 bokor francia. A kettő között alapvetően az a különbség, hogy az angol levendula szára magasabbra nő, és az illata is sokkal erősebb, karakteresebb. A francia levendula szára alacsony, az illata pedig lágyabb, nőiesebb. Én, a magam részéről, mint alapvetően a végletek embere, az angol levendulát preferálom, amely megjelenésében, és illatában is közelebb áll hozzám.
A leszüretelt levendula több mindenre használható. Szárítás után készülhetnek belőle illatosító zsákocskák, amelyek szekrénybe téve az illatosítás mellett nagyon jó molyűzők is. A szárított virágokat beáztathatjuk kevésbé karakteres bázisolajba, és ezt a keveréket napra téve pár hét alatt "levendula olajat" kaphatunk. A még friss virágokból készíthetünk "levendulavizet" is, amit az elkészítés után mindenképpen hűtőben kell tárolni. A levendulát áztathatjuk mézbe is, amitől kellemesen fűszeres, kesernyés ízű mézet kapunk, ami nekem személy szerint nem ízlik, de ez ugye tök szubjektív...:) Készíthetünk belőle szörpöt, ami magában talán túlzás, de pl citromfűvel együtt egészen finom. :) A szára és a levele se vesszen kárba: megszárítva, és aromazáró dobozva eltéve télre melengető-nyugtató teát tudhatunk a magunkénak. Egy szó, mint száz: ez egy csodanövény, és ráadásul az egyik barátnőm legutolsónak született kislányát is így hívják! :)

Ez az angol levendula:

Ez a borzas pedig a francia:

Egyesek motorral érkeznek...:

...és szüretelnek:

Bendegúz inkább támfalat rak: